Neszmély község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatai kistérség
Lakosság: 1440 fő
Terület: 27.77 km²
Népsűrűség: 51,85 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A református templom

Neszmély Komárom-Esztergom megye-i település, az Ászár-Neszmélyi Borvidék központja a Gerecse É-i, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es út mellett található. Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12, km.

Története

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát 1216-ban találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták. Birtokosa Weech unokája, Miklós comes.

Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és a Lajos herceg nevelője Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott. 1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.

1422-ben már opidum, tehát város, és vámja a komáromi váré.

147l-ben Longa-villa. Város, majd mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.

A Zichy család is település birtokosa volt később.

Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.

A településen található a Neszmélyi borvidék központja. Kitűnő zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

Nevezetességei

A XV. század-ból származó református temploma gótikus stílusú, feltünően zömök, lőréses, egyetlen homlokzati toronnyal, az épület egy hajós. Kelet felé néző szögletes szentélyének támpillérét mely emberfejet formál – feltételezések szerint talán a templom épitészét ábrázolja – a tatai múzeumba szállították.

A Vár- hegyen áll a XV. sz-ból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszerrel, amelyet török korinak vélnek.

A szőlőhegyen található a XV.-ban épített gótikus stílusú un. Királykút, amelyhez Albert király-hoz fűződő legenda kapcsolódik: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.

A Duna-parti Hajómúzeum

Itt található az Ászár-Neszmélyi borvidék központja. A borvidék könnyű,jellegzetessen zöldessárga színű fehérborairól híres. A borvidék neszmélyi körzetéhez tartozó települések: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős.

Híres emberek

Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.

Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.

Képgaléria

Következő községek

További községek